Bútorfestés és hímzés-varrás tanítása zajlik négy napon keresztül 2018. április 3-7. a Mártonffi János iskola alsó osztálytermeiben.

Az alkotótábort idén is 45-50 fős létszámmal szeretnénk működtetni, oktatóink Tifán Irénke rajztanárnő, Lőrincz Imre tanár - bútorfestés; valamint Haáz Kati és Mihály Zsuzsa - hímzés, varrás.

 

Bővebben...

Nagypénteken, a szertartás után 16:30 órától a Gábor Áron Művelődési Ház Nagytermében tojásíró kalákát szervezünk. Kesicét, mintakincset, festéket biztosítunk, hozzatok magatokkal tojást (főtt vagy kifúrt) és az íráshoz türelmet!

Az erdélyi magyarok kétszer szilvesztereznek. Nekünk van román és magyar szilveszterünk ugyanazon az éjszakán. Azt azonban, hogy kétszer fogunk idén március 15-kézni, nem gondoltuk volna.

Volt egy svájci március tizenötödikénk, ami 14-re, szerdára esett, majd egy, a napján - itthon.

Az előbbire a Berni Magyar Nagykövetség részéről kaptuk a meghívást. Heten vállaltuk az utazást: öt énekes és két zenész. A díszestély a Belleuve Szálló Royal termében volt több mint kétszáz meghívott közönség számára, akik elsősorban a svájci magyar szervezetek képviselői. Felváltva szerepeltünk a híres Páva-díjas Kalotaszeg Legénytársulattal. A szűk órás műsort Nagy István nagykövet úr ünnepi beszéde nyitotta, ezt követően a tánccsoport mutatott be három legényes-verbunkos táncot. Ezek szüneteiben énekeltünk Kossuth-dalokat, huszárdalokat, Tamás Réka elszavalta a Nemzeti dalt. Az ünnepélyt állófogadás követte, majd kiadós énekóra a svájci magyarokkal. Prímás Tankó Gábor, kontrás HS. KÉPTÁR itt!

Másnap, csütörtök hajnalban ültünk repülőre, du. 5 órakor már közösen ebédeltünk a Szentegyházi Huszárokkal. Este hét órától Bodó Levente színes arcképkiállításának megnyitója, majd a hagyományos fili-huszárkoncert zárta a hazai napot.

KÉPTÁRAK: Danis János és Tókos Attila

Még két hír:

1. Márc. 22-én szerda este szerveztük meg Alapítványunk évzáró gyűlését. Annak jegyzőkönyvét, határozataink tárát pár nap múlva a Filharmónia/ Szervezeti élet linkjén olvashatják.

2. Szintén márciusban (25-én) tartja évzáró ülését a budapesti testvéralapítványunk is Kállay Zsolt elnökletével.

 

A honlapunk olvasóit kérjük népszerűsítsék az adószázalékok részünkre történő befizetését.

A szükséges űrlap itt tölthető le. Köszönjük!

Az Országos Vízügyi vezérigazgatóságok és a Hargita megyei Harviz között szakmai, baráti tapasztalacsere zajlott március 6-án.

 

A Csíkszentsimoni sörgyár látogatása után Szentegyházasfaluban a Gyermekfilharmónia koncertjére voltak hivatalosak.

 

A Fili románul énekelt hat feldolgozást, majd angolul és magyarul folytatták. Jelen volt 40 zenekari és 89 kórustag. A koncert sikerét a számos elismerés mellett egy olténiai meghívás is igazolta.

 

A hangversenyt a díszvendégeken kívül több mint 20 szülő, testvér és rokon is megtapsolta.

Képtár itt!


Simó Márton írása itt!

Ezzel a két szóval jellemezhetjük a idei, huszadik alkalommal megrendezett Népdalvetélkedőnket. Nemcsak számunkra, hanem a közelebbről és távolabbról jött meghívottak számára is egyre fontosabb, hogy a vetélkedő családi jellegét saját településük szintjén megjelenítsék.  Ezt nem csak a székelyszoba- színpadon való ülésrendjük bizonyította, hanem az összeválogatott dalanyag és az egyéni énekesek kiállási rendje is. A megszokott háromtagú bírálóbizottság egyöntetű véleménye volt, hogy színes, értékes népdal-hagyatékot hallgathattak remek előadásokban.

 

Díszvendégünk: Kállay Zsolt a "Filiért" alapítvány elnöke, Budapestről.

Bővebben...

Egyre gyakrabban hallom közös nótázásaink alkalmával, hogy a nagyfalusi énekeket ily módon "modernizálják": Szentegyházi barna kislány mit viszel a kosárban?, Szentegyházi torony, jaj de messzire látszik..., Szentegyházi lányok tyúkot ültettek...

Vajon melyik toronyról szól a nóta? A bányairól vagy a nagyfalusiról?

A Szentegyháza helységnév 1990 előtt még nem létezett. A Vlăhița településnevünket kellett magyarítani valahogy a szabadság mámorában, a forradalom után. Akkor született meg a Szentegyháza név, de a népdalok, melyeknek születési, kialakulási ideje köztudottan legkevesebb száz év, semmiképpen sem kaphatnak ilyen újkeletű megnevezéseket. Ezelőtt 80-100 évvel Szentegyházas-nagyoláhfalunak mondták a falut, Szentkeresztbányának a Bányát. Az énekeinkben a falunév lerövidítésével születtek és éltek a dalszövegek: Nagyfalusi torony, Nagyfalusi lányok, Nagyfaluban nincsen legény, vagy éppen a Réten, réten... Ezek a népdalok általánosan elterjedtek, szívesen énekli a kápolnási, lövétei falu is átkeresztelve magáénak, de mi "tudjuk", hogy ezek saját, helyi jellegű nótáink. (Érdekes, hogy anekdotáinkban, tréfáinkban a népnyelv Oláhfalunak emlegeti Szentegyházasfalut.)

A népdalok szövege, dallama fokozatosan csiszolódik, alakul.

Arra, hogy a szövegben levő településnév átalakulhasson és a köztudatban szentegyháziként szerepeljen, még várni kell legalább 70 évet. Jelenleg a nagyfalusi helynév átírása szentegyházira a néphagyomány durva megsértése. BŰN, IDÉTLENSÉG, GICCS!

Haáz Sándor zenetanár

Iskolai álarcosbál, vakációs hangulat. Február 1-én az V-VIII. osztályok, másnap, pénteken az elemi. Minden megy a maga megszokott ritmusában, forgatókönyv szerint. Harsány tombolajegy-árusítás az előző tanítási napokon, titokzatoskodó osztályközösségek, utolsó simítások, színpadi próbák. Az új módi szerint már nincs egyéni maszkok felvonultatása. Színdarabokat, fantáziajeleneteket, egy-egy kis modern tánccal megfűszerezve kínálnak a nagyobbak. A kicsik a tanítóik ötleteit viszik színpadra, szülői segédlettel. Ennek megfelelően a kicsik előadásain nagyobb a nézősereg is. Az internet végtelen ötlet és látvány-zuhataga találkozik az amatőr, de lelkes teljesítmények lehetőségeivel. A hangosítás, erősítés minősége továbbra se akar profi lenni. Ez is a hagyományok része.

De mindez kit érdekel, amikor a lelkesedés és az öröm lerí gyermekeink arcáról. Lejárt az előadás, jöhet a bulíííí! Pikk-pakk, lámpák le, zenének nevezett döngetés fel és az éktelen lármában tolong a sereg a karzat alatti "kiszolgáló egységeknél". Ezután következhetne a tánc, de lám, a táncparkett üres. Zsiványék az épület körül kergetőznek, a leánykák a WC ajtókat csattogtatják, egy jelentős réteg pedig mobil telefonjait babusgatja. Kerekre meredt szemüket világítja a kis képernyő, annyira elmerülnek az igézetben, hogy alig veszik észre, amikor kezükből kikapva valaki összeszedi Samsung-Galaxy-Nokia-Huawei műcsodáikat.

- Amíg nem táncoltok egyet, nincs telefon!

Bővebben...

Huszadik alkalommal gyűlünk össze Szentegyházasfaluban. Népdalvetélkedőnk időpontja 2018. március 3., a verseny lefolyása hasonlatos lesz az eddigiekhez.

 

PROGRAM:

8:30 - 9 óra - a résztvevők bejelentkezése, bemutatkozása, sorshúzás (sorrend megállapítására)

9 - 13 óra - homoródmenti falvak dalosainak megmérettetése

13- 15 óra - más vidékről érkezettek versenye

15 - 17 óra - közös ebéd, ezalatt:

15 - 17 óra -  a huszárcsapatunk katonaénekeit mutatja be

17 - 18 óra - eredményhirdetés, díjátadás, kiértékelés

18 - 22 óra - közös éneklés, beszélgetés

 

VERSENYSZABÁLYZAT:

1. Helységenként 4 x 2 dalos jelentkezhet, minden korosztályban (kisgyermek 7-12 év, ifjú 12-20 év, felnőtt 20-60, idős 60-100 év). A fellépők számán a helyi adottságok szerint változtathatnak a vezetők. A települések énekeseinek fellépési sorrendjét sorshúzással döntjük el.

 

2. A népdalénekesek versenylapot készítenek. Az ezen feltüntetett énekekből egyet szabadon választ, egyet pedig a bírálóbizottság kérésére dalol el a versenyző. Versenylapjukon a gyermekek - ifjak 10, felnőttek 6, öregek 5 népdalcímet jelöljenek, lehetőleg településük régi dalaiból.

 

Bővebben...

2018. február 3-án este érkeztek meg Szentegyházára a magyarfalusi és lészpedi moldvai magyar (csángó) gyermekek, hogy újabb teljes négy napot töltsenek együtt a Gyermekfilharmónia szervezésében a nagyoláhfalusi székely barátaikkal. Ez a projekt tulajdonképpen a Fili moldvai turnéjának folytatása, a nyári szünidőben elkezdődött baráti kapcsolatok ápolása, megerősítése. Összesen 24 tanuló és 4 tanítójuk érkezett a Románia Moldva nevezetű régiójának katolikus magyar közösségeiből.Ott a gyermekek román tannyelvű iskolákban tanulnak, de iskolai és iskolán kívüli foglalkozások keretében tanulják a magyar anyanyelvet, ápolják archaikus helyi dialektusukat. Kiss Annamária és Kiss Csaba hozták el Magyarfaluból legügyesebb tanítványaikat, Hoffmann Ferenc (PSP) és Márton Attila tanító bácsi kísérte a tanítványokat Lészpedről. A közös nyelvtanulás érdekében a szentegyházi filis gyermekekhez párosával kerültek szállásra a vendégek.

Bővebben...

Udvarhelyi koncertünk sikeres, szép előadás volt. Rendhagyó módon nem a Kantáta részlettel kezdtük el estélyünket, hanem pár mondatos emlékezéssel:

"A szentegyházasfalvi Gyermekfilharmóniának jutott az a megtisztelő feladat, hogy a 2018-as év művelődési életének kiemelkedő személyiségeit, intézményeit köszöntse itt, Székelyudvarhelyen.

A Magyar Kultúra Napja tulajdonképpen a magyar himnusz születésének napja. 1823. január 22-én írta le Kölcsey Ferenc himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó 20 évvel később zenésítette meg.

Gyönyörű költői mű e 64 sor.

A mi himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, a mi himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép imádsága a mi megtartó Istenünkhöz.

Az elmúlt 195 esztendő alatt soha nem változtatták meg, soha nem cserélték fel mással, gyönyörű dallamíve páratlan zenei élmény, szövege mindig időszerű."

A közönséggel való együtténeklésünket egy órás koncertünk követte. Erőssége a remekül teljesítő szólisták, szép tónusú csellók, összeszokott klarinét-fuvola szólamok és fegyelmezett kórus voltak.

Hátrányunkra vált a tikkasztó hőség, túl visszafogott kórus, nyolc-kilenc erős hangú szólamvezető hiányzása, bámész kürtösök.

A lelkes közönség tapsa azonban mindenért kárpótolt. A hazafelé zengő nótaszó a buszon is azt jelezte, hogy megérte felvállalni a Kultúra Napi hangversenyt Udvarhelyen.

Piros pont zenéből!!!

KÉPTÁR ITT! Fotó: Barcsa István

A Birodalom romokban hever...

Bővebben...