Néhány éve elhangzott vendégeink körében, hogy a pünkösdi búcsú a Fili hangversenyével lesz teljes. Idén két este teltházas koncertünk volt a pünkösdi búcsú alkalmából. Nemcsak ezért volt búcsú- hangverseny. Hat hűséges Filis búcsúzott az együttestől: érettségiznek, egyetemre indulnak. Vagy világgá... Ők 9-10 éve Filisek, "Őslények". A zenekarból: Csíki Miklós, Pál Dorottya, Fehér Sarolta hegedűsök, Elekes Ádám trombitás és Török Heni ének szólista, Mihály Orsi zászlós.

Bővebben...

A Fili36 két és fél napos ünnep volt. Ünnep a javából. A nyárias időjárásról, gyermekek, szülők, meghívottakról szólt a Fili születésnapi ünnepe. Minden pontosan a programban megjelöltek szerint zajlott, két csodálatos zenei estnek voltunk részesei, mindenike helyi együttesekkel. Kipróbáltuk a Filikalandpark éjjeli üzemmódját, kényelmes szállást biztosítottunk a Múzeum Szállóban a sófalvi gyermekzenekarnak, velük laktak a budapesti és amerikai meghívottaink is.

Bővebben...

Május első hétvégéjén tartjuk a hagyományos Filharmónia Napokat. Zenei ünnepélyünk helyszíne a szentegyházasfalvi Gábor Áron Műv. Ház, a templomtér és a Madarasi Hargita.

A fesztivál programja:

 

2018. május 4. - péntek

- du. 6 óra - vendégek fogadása

- este 7 óra - vacsora a Múzeum Szállóban

- este 8 óra - gálahangverseny a Műv. Házban

Bővebben...

Félelmetes tempóban zajlott le az elmúlt 10 nap. A húsvéti ünnepek és a szokásos bútorfestő tábor mellett is dúskáltunk a fili-eseményekben. Fényképfelvételeinket áttekintve hat képtárra bontottuk a történéseket.

Bővebben...

Bútorfestés és hímzés-varrás tanítása zajlik négy napon keresztül 2018. április 3-7. a Mártonffi János iskola alsó osztálytermeiben.

Az alkotótábort idén is 45-50 fős létszámmal szeretnénk működtetni, oktatóink Tifán Irénke rajztanárnő, Lőrincz Imre tanár - bútorfestés; valamint Haáz Kati és Mihály Zsuzsa - hímzés, varrás.

 

Bővebben...

Nagypénteken, a szertartás után 16:30 órától a Gábor Áron Művelődési Ház Nagytermében tojásíró kalákát szervezünk. Kesicét, mintakincset, festéket biztosítunk, hozzatok magatokkal tojást (főtt vagy kifúrt) és az íráshoz türelmet!

Az erdélyi magyarok kétszer szilvesztereznek. Nekünk van román és magyar szilveszterünk ugyanazon az éjszakán. Azt azonban, hogy kétszer fogunk idén március 15-kézni, nem gondoltuk volna.

Volt egy svájci március tizenötödikénk, ami 14-re, szerdára esett, majd egy, a napján - itthon.

Az előbbire a Berni Magyar Nagykövetség részéről kaptuk a meghívást. Heten vállaltuk az utazást: öt énekes és két zenész. A díszestély a Belleuve Szálló Royal termében volt több mint kétszáz meghívott közönség számára, akik elsősorban a svájci magyar szervezetek képviselői. Felváltva szerepeltünk a híres Páva-díjas Kalotaszeg Legénytársulattal. A szűk órás műsort Nagy István nagykövet úr ünnepi beszéde nyitotta, ezt követően a tánccsoport mutatott be három legényes-verbunkos táncot. Ezek szüneteiben énekeltünk Kossuth-dalokat, huszárdalokat, Tamás Réka elszavalta a Nemzeti dalt. Az ünnepélyt állófogadás követte, majd kiadós énekóra a svájci magyarokkal. Prímás Tankó Gábor, kontrás HS. KÉPTÁR itt!

Másnap, csütörtök hajnalban ültünk repülőre, du. 5 órakor már közösen ebédeltünk a Szentegyházi Huszárokkal. Este hét órától Bodó Levente színes arcképkiállításának megnyitója, majd a hagyományos fili-huszárkoncert zárta a hazai napot.

KÉPTÁRAK: Danis János és Tókos Attila

Még két hír:

1. Márc. 22-én szerda este szerveztük meg Alapítványunk évzáró gyűlését. Annak jegyzőkönyvét, határozataink tárát pár nap múlva a Filharmónia/ Szervezeti élet linkjén olvashatják.

2. Szintén márciusban (25-én) tartja évzáró ülését a budapesti testvéralapítványunk is Kállay Zsolt elnökletével.

 

A honlapunk olvasóit kérjük népszerűsítsék az adószázalékok részünkre történő befizetését.

A szükséges űrlap itt tölthető le. Köszönjük!

Az Országos Vízügyi vezérigazgatóságok és a Hargita megyei Harviz között szakmai, baráti tapasztalacsere zajlott március 6-án.

 

A Csíkszentsimoni sörgyár látogatása után Szentegyházasfaluban a Gyermekfilharmónia koncertjére voltak hivatalosak.

 

A Fili románul énekelt hat feldolgozást, majd angolul és magyarul folytatták. Jelen volt 40 zenekari és 89 kórustag. A koncert sikerét a számos elismerés mellett egy olténiai meghívás is igazolta.

 

A hangversenyt a díszvendégeken kívül több mint 20 szülő, testvér és rokon is megtapsolta.

Képtár itt!


Simó Márton írása itt!

Ezzel a két szóval jellemezhetjük a idei, huszadik alkalommal megrendezett Népdalvetélkedőnket. Nemcsak számunkra, hanem a közelebbről és távolabbról jött meghívottak számára is egyre fontosabb, hogy a vetélkedő családi jellegét saját településük szintjén megjelenítsék.  Ezt nem csak a székelyszoba- színpadon való ülésrendjük bizonyította, hanem az összeválogatott dalanyag és az egyéni énekesek kiállási rendje is. A megszokott háromtagú bírálóbizottság egyöntetű véleménye volt, hogy színes, értékes népdal-hagyatékot hallgathattak remek előadásokban.

 

Díszvendégünk: Kállay Zsolt a "Filiért" alapítvány elnöke, Budapestről.

Bővebben...

Egyre gyakrabban hallom közös nótázásaink alkalmával, hogy a nagyfalusi énekeket ily módon "modernizálják": Szentegyházi barna kislány mit viszel a kosárban?, Szentegyházi torony, jaj de messzire látszik..., Szentegyházi lányok tyúkot ültettek...

Vajon melyik toronyról szól a nóta? A bányairól vagy a nagyfalusiról?

A Szentegyháza helységnév 1990 előtt még nem létezett. A Vlăhița településnevünket kellett magyarítani valahogy a szabadság mámorában, a forradalom után. Akkor született meg a Szentegyháza név, de a népdalok, melyeknek születési, kialakulási ideje köztudottan legkevesebb száz év, semmiképpen sem kaphatnak ilyen újkeletű megnevezéseket. Ezelőtt 80-100 évvel Szentegyházas-nagyoláhfalunak mondták a falut, Szentkeresztbányának a Bányát. Az énekeinkben a falunév lerövidítésével születtek és éltek a dalszövegek: Nagyfalusi torony, Nagyfalusi lányok, Nagyfaluban nincsen legény, vagy éppen a Réten, réten... Ezek a népdalok általánosan elterjedtek, szívesen énekli a kápolnási, lövétei falu is átkeresztelve magáénak, de mi "tudjuk", hogy ezek saját, helyi jellegű nótáink. (Érdekes, hogy anekdotáinkban, tréfáinkban a népnyelv Oláhfalunak emlegeti Szentegyházasfalut.)

A népdalok szövege, dallama fokozatosan csiszolódik, alakul.

Arra, hogy a szövegben levő településnév átalakulhasson és a köztudatban szentegyháziként szerepeljen, még várni kell legalább 70 évet. Jelenleg a nagyfalusi helynév átírása szentegyházira a néphagyomány durva megsértése. BŰN, IDÉTLENSÉG, GICCS!

Haáz Sándor zenetanár