Várható volt, hogy a lészpedi templomban nem léphetünk fel. Új pap, más stilus, külön szokások, stb. Ugyanez vonatkozott a templomlépcsőre valamint a tágas templomkertre is. A lészpedi polgármester (valamikori kézilabdás, néhai Marian Cozma csapattársa) beleegyezésével a templomtól nem messze levő faluközpont utcarészében kaptunk engedélyt az előadásra.

Mellettünk a falu tekintélyes finom vizű kútja, hátterünk György bácsi nagy diófája. Mögötte pedig a gyönyörű, üde lészpedi erdők.

A filikórus székelyruhásan beült misére, egyesek áldoztak is. A mise végén kiözönlő közönség jókora tömeget képezett: rengeteg kisgyermek, öregek, szeretett vendégfogadóink.

Bővebben...

Magyarfaluban volt az első fellépés jókora csúszással. A Vas János-féle pódiumokat is szokjuk, a műszaki-szerelő gárda barátkozik csavarokkal, átkötőkkel. A kórus az udvaron sorakozott, a zenekar a kultúrteremben hangolt. Az együttes felállásának a lényege az volt, hogy a csángó gyermekek és fogadott vendégeik, a filis kórustagok egymás mellett álljanak, hogy az otthoniak is ismerkedhessenek velük. Legalább képen... Ennek az lett az eredménye, hogy a 9 éves apró csángó leányka mellett nyúlánkozó 15-17 éves kórustagok sora rendetlen és összevissza felállási képet eredményezett.

Ezt ma, a lészpedi koncerten elkerüljük. A 34 csángó gyermeknek több, mint fele ügyesen teljesített. A többi mára köteles behozni elmaradásait, mert ha nem, kiesik a közös tengerparti partiból! - szólt a parancs.

Kis létszámú közönségünk soraiban a magyarfalvi tantestület egy része is jelen volt. Lelkes, jó kollégákat ismertünk meg. Ők mind románok, az iskola 200 fős diáksága románul tanul , a délutáni külön magyar órák kivételével.

Bővebben...

A magyarfalusi legénységnek nem volt olyan szerencséje, mint a lészpedieknek, ugyanis akadt egy-két tennivaló: kecskéket legeltettek, fuszulykát bontottak, kaszáltak, szénát hordtak és téglarakásnál is besegítettek ahol szükség volt. Az iskolai próba után, ami fél 5-től volt, vendégfogadóikkal bérmálási felkészítőn is részt vettek. Lassan elcsendesedett a falu és tücsökciripelés kíséretében mindenki nyugovóra tért.

A magyarfalusi helyőrség parancsnokságán a gőzölgő szilvásgombóc mellett haditanácsot tartottak a helyi és a kihelyezett csapatok parancsnokai. Megbeszélték az ideérkező lészpedi és gajdári csapatok fogadását, ellátását, szórakoztatását. Ezek szerint szerdán, 2017. augusztus 23-án, du. 5 körül megérkezik a csapatszállító gépjármű, rajta 39 Lészpeden tanyázó filis, 19 vendégfogadó ifijonc, 8 parancsnok, valamint 8 gajdári hátvéd, gépkocsivezető + 1 hadapród. Koncert 7-től, vacsora, majd kiadós moldvai táncház. Takarodó este 10 óra körül.

Bővebben...

Kedves Otthoniak!

 

Csapataink szétszakadtak, három helyen állomásozunk: Magyarfalu, Lészped, Gajdár. Elég jól tudunk távbeszélni egymással, így tudomásunkra jutott, hogy a Magyarfaluban táborozó csapatok remekül érzik magukat, az ötven fő két-három fős elosztásban kerültek családokhoz. A vezérkar jelenleg pityókaására vállalkozott.

Az egyesével való leosztás-tervet csak nálunk, Lészpeden tudtuk alkalmazni, egyébként itt is és Gajdáron is ugyanúgy párosával történt a kiosztás. Csapataink rendkivül elégedettek, mai ellenőrző körutunkon a fogadókkal sétifikáltak a faluban többen is. Kiderült, hogy a mezei munkára való beosztásuk nem alkalmas időre történt, nem lévén kapáló- és kaszáló idény, a terménybegyűjtés pedig jóval később lenne esedékes. Maradt, hát a lófrálás, daltanulás, ismerkedés.

Magyarfaluban a közös találkozó és próba du. 5 órakor, itt, Lészpeden pedig este 7 órakor történik. A gajdáriak tudomásunk szerint főzni tanulnak különleges csángó ételeket.

Beszélt nyelv: finom-vegyes keveréke a román és magyar szavaknak.

A hadijelentéseket ma estétől Magyarfaluból E.D, O.L. és Sz.N. biztosítják, Gajdárról P.Ó., Z.N. és Á.K., innen Lészpedről pedig Sz.E és M.A.

Beszámolóírások, fényképfelvételek ezredesi jóváhagyással kerülnek közzétételre.

A keleti fronton fényes napsütés, hűvös szellő és béke van.

Melyhez hasonló jókat: s.k H.S, tábor főparancsnok

 

Állóképeket a csapatok mindennapjaiból itt nézhetttek meg.

 

További jelentések a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program közösségi platformonjának bejegyzéseiben.

Régóta dédelgetett vágyunk, hogy kipróbáljuk a román nyelvtanulást a moldvai csángó vidéken. Közismert a csángó nép fantasztikus magyarsága, de fokozatosan az is tapasztalható, hogy a jelenlegi generációváltásnál megszakadni látszik a kultúra továbbadásának lánca.

Kultúránk a magyar nyelv. Szentegyházán ezzel nincs baj, a kisérettségi- és nagyérettségi vizsgákon viszont tömegesen buknak ki gyermekeink a román nyelv ismerete hiányában.

Kézenfekvő, hát az egymás közt románul kommunikáló csángó gyermekek közé családi elhelyezéssel székely gyermekeket szállásolni. Mindenki jól jár: a székely románul, a csángó pedig magyarul fog szavakat, mondatokat ”fölszedni”.

Augusztus 21-én, hétfőn este kezdődik ez az izgalmas kísérlet, melyről napi blogot olvashatnak honlapunkon.

A román nyelvtáborunk tulajdonképpen egy hangversenykörút keretében zajlik két lépcsőben.

A moldvai (Bákó környéki) csángó falvakban öt napig leszünk a helyi családok fizető vendégei, ez alatt három alkalommal színpadra lépünk megmutatni túlnyomóan román nyelvű dalokból összeállított műsorunkat. Ezeken a fellépéseken 30 csángó gyermek is szerepel, akik az elmúlt hetekben tanulták meg a „Fili daltár” segítségével az énekeket.

Hét végén, szombaton a 30 „vendégünkkel” és azok kísérőivel közösen utazunk a román tengerpartra, nyelvtanulmányainkat immár teljesen román közegben tökéletesíteni.

A mellékelt hirdetőn olvasható, hogy a strandoló közönségnek is fogunk énekelni.

Bővebben...

Nem lehet szabadulni a kanadai élményektől. Újra és újra belelapozgatunk a gyermekek útinaplóiba és százféleképpen éljük újra csodálatos utazásunkat.

 

Se vége, se hossza a lelkesedésnek. Nem is vállalkozunk arra, hogy kivesézzük a naplók alapján a minden képzeletet felülmúló nyugati kalandozásunkat. Több száz oldal anyag lenne a teljesség igénye nélkül is. Az viszont mindannyiunknak feltűnt, hogy a naplókból sugárzik a családoknál töltött élmények bejegyzése.

 

„Ezután felszálltunk a repülőre. Én Sára és Barbara mellett ültem. Sára nagyon-nagyon félt. A legtöbbször meg kellett fogjuk a kezét. Jó volt a repülőzés, mert még naplót is lehetett írni. Nem döcögött, mint a busz.”(G.B.)

 

„Ottawában a Notre Dame katedrális előtt egy szobor volt, mely egy pókot ábrázolt. A szobor mögött egy szomorú történet van. A szobor neve Anya. Készítője korán elvesztette az édesanyját, aki szövőnő volt és ezért egy pók formájában ábrázolta… A Parlament elmehetne kastélynak, a kilátás a folyóra Pazar. Ha majd megérem azt, hogy legyen pénzem elmenni Ottawába, viszem magammal anyut, mert neki is látnia kell ezt egyszer… Koncert után a nagykövet úr, egy szimpatikus ember, körbevezetett a Nagykövetségen és mesélt az ott lévő szobákról. Vacsorát is kaptunk! Ez volt az eddigi legjobb vacsorám: csirkemell, csirkecomb, rizs, brownie fagyival.” (Sz.B.)

 

Bővebben...

Fili projekt (indoklás és tervezés)

 

Augusztus 21-25 időszakban Lészpedre és még három településre (Gajdár, Lábnyik és Magyarfalu) utazik a Szentegyházi Gyermekfilharmónia .

 

A két autóbusszal érkező, körülbelül 100 főt és 6 kisérőt számláló csapatot az említett négy moldvai magyar közösség fogadja be 4 éjszakára (21-24). Kedves vendégeink fizetnek ezért (50,00 RON / fő / éjszaka), ugyanakkor a moldvai magyar gyermekekkel együtt élik meg a mindennapokat, nem várják el, hogy fizető vendégként kezeljék őket. Csatlakoznak a család mindennapjaihoz, elmennek az üzletbe, mezőre, hiszen számukra sem idegen a mezei munka, délután együtt játszanak a helyi gyermekekkel, együtt barangolnak a környéken, megismerve a faluban fontos helyeket.

 

Nem rejtett cél, hogy a székelyföldi muzsikus vendégek szeretnék román nyelvtudásukat élesben is kipróbálni, ezen javítani, ezt fejleszteni. Cserében ők is tanítják magyarul vendégfogadó társaikat. Természetesen a moldvai archaikus magyar dialektus is igazi csemege lesz számukra, ezt minden bizonnyal sokáig fogják otthon emlegetni, merjük remélni, hogy több kifejezést át fognak honosítani a saját szókincsükbe. Ez későbben igazán fontos lehet az eddig meg nem értett moldvai magyarok és „igaz magyarok” közötti távolságok leküzdésében.

 

Bővebben...

Hosszú alvásokkal végre átálltunk. Éjjel már nem koslatunk a szobánkban, nappal nem kell lebújni. Minden ismerősünk üdvözöl az utcán, integetnek, járókelők, ismeretlenek mondják, hogy amíg úton voltunk minden nap a világhálót lesték és imádkoztak, nehogy valami bajunk essen. Volt, aki csalódott, hogy hazajöttünk, mert akkor ő most már mit néz a facebook-on? Az imák meghallgatásra találtak és a Városnapi szabadtéri koncerten egy héttel érkezésünk után bemutattuk szüleinknek kanadai műsorunkat. A bemondószövegeken annyit változtattunk, hogy a nóták szüneteiben részletesen elemlegettük a kanadai turnénk Nagy Kalandjait. Tankó Gabika megvásárolta Canada nevű lovát, mi pedig jelzőtáblával felavattuk fenyőfaültetvényes kertünket. Tíz nap múltán is visszatérő éjjeli álmunk a kanadai táj, épületek, kedves baráti arcok... Mély nyomatú emlékképek, nehéz tőlük szabadulni. Mindeközben sorakoznak a riportok, újságcikkek a hazai médiában. Simó Veronika írása az uh.ro portálon jelent meg, itt olvasható.

 

Köszönjük Kanada! Köszönjük Magyarország!

A Fili turnéjáról és annak hasznáról beszélgetett Simó Márton újságíró Haáz Sándorral.


Úgy ültünk le beszélgetni a jeles karnaggyal, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőjével, hogy immár nem a Niagara-vízesés, s nem valamelyik kanadai nagyváros utcaképe, hanem a megszokott székelyföldi környezet, történetesen éppen Udvarhely belvárosának patinás épületei, a Belvárosi Református templom, a Barátok Temploma, vagy éppen a központi szökőkút alkotta a hátteret. Az idén harmincöt éves Fili megálmodójával és lelkével régi barátokként beszélgettünk.

 

Milyen érzés hazaérkezni? - fogalmazódott meg mindjárt az önkéntelenül jelentkező kérdés.

Csodálatos! Idehaza minden üde, zöld és friss. Virágosak a rétek, buják az erdők. Kanada egy nagyon civilizált ország, s a civilizációval az is jár, hogy nyírják a füvet, a bokrokat, a fákat…

 

 

Bővebben...

Esélyünk sincs szeretett honlapunkat szinten tartani! A napi blog, híradás és filmecskék testvérhonlapunkon a www.fili.hu portálon olvashatók, láthatók. Esetleg tájékozódhatnak a www.eszm.ro honlapon vagy a Hargita Népe napilap hasábjain is.

A Fili szófogadó, egészséges és jól teljesít! (bár ez még csak a turnénk kezdete) Üdv. Vadnyugatról!!!